Olyan lépésre szánta el magát az MNB a válság kellős közepén, amit minden jegybank szeretne elkerülni egészen addig, amíg csak lehetséges. Optimális esetben addig, amíg véget nem ér a válság. Miért lépett most a jegybank?
Londoni pénzügyi elemzők szerint valószínűleg a továbbiakban sem kerül napirendre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamatának csökkentése, mivel a jegybankot a gazdasági visszaesés ellenére érezhetően aggasztja a forintgyengülés és a magas infláció.
A monetáris transzmisszió hatékonyságát növelő és a jegybanki eszköztár egyszerűsítését szolgáló lépésekről döntött kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB), közölte a jegybank. Az MNB devizalikviditást nyújtó swap eszköz meghirdetésével biztosítja, hogy a hazai FX swap piaci hozamok negyedév végi volatilitása érdemben csökkenjen, a hozamok összhangban legyenek a Monetáris Tanács által meghatározott rövid oldali kamatszinttel. Emellett a Monetáris Tanács egyéb, a kötelező tartalékot és a fedezett hiteleszközt érintő technikai változtatásokról is döntött.
A Chicagói Fed vezetője csütörtökön arra kérte a Kongresszust, hogy fogadjanak el további fiskális ösztönzéseket, és egyben további monetáris lazítást helyezett kilátásba. Elmondása szerint a Fed ultraalcsony szinten tarthatja évekig az alapkamatot, hogy a gazdaságot a járvány előtti szintre hozza vissza. Ha a pártpolitikai szempontok miatt az újabb csomag meghiúsul, akkor a kilátások tovább romlanak.
Ha hihetünk a történelemnek, 2020 szeptembere teljesen más lesz a befektetők számára, mint a forró nyári hónapok tőzsdei ralizása – és nem a jó értelemben.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon az MNB Monetáris Tanácsa, így az irányadó kamat továbbra is 0,6%.
Elemzői háttérbeszélgetést tart délután fél négytől Virág Barnabás, az MNB alelnöke „a monetáris politika aktuális kérdéseiről” – derül ki a jegybank keddi meghívójából.
Az elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a mai 15 bázispontos kamatvágás után nem csökkenti tovább a kamatszintet, hosszú ideig 0,6%-on maradhat a ráta. A Századvég elemzője szerint bár az MNB vezetése korábban mindig hangsúlyozta az inflációs célkövetést, mint keretrendszert, amelyben a jegybank mozog, a mostani döntést az infláció múltbeli és várható alakulása nem támasztja alá. A TakarékBank úgy véli, hogy a következő időszakban nem lesz szükség szigorításra.
Júniusban váratlanul, 15 bázisponttal 0,75%-ra csökkentette az alapkamatot az MNB. A Monetáris Tanács júniusi kamatdöntő ülésének részleteit ma ismerhettük meg a rövidített jegyzőkönyv alapján.
Rendkívül mozgalmas hét előtt állunk, számos fontos adat érkezik a magyar gazdaságból. Megismerjük a júniusi infláció alakulását, megtudjuk, az áprilisi visszaesés után magára talált-e a kiskereskedelem, de jön adat a turizmusról és a külkereskedelemről is. A világban is történnek fontos események, a Bizottság közzéteszi a növekedési várakozásait, de a német ipari teljesítményről is érkeznek adatok.
Az amerikai monetáris politika csak készül a hozamgörbe kontrolljára, vagy már réges-régóta műveli? - teszi fel a kérdést írásában Kovács Krisztián, a Concorde Értékpapír Zrt. üzletfejlesztésért és stratégiai tervezésért felelős igazgatója. A kérdésre a válasz az utóbbi, vagyis a kontrollált hozamgörbe már régen valósággá vált.
Egy hónap után újra lazította a monetáris kondíciókat a People Bank of China (PBoC). A jegybak célzott kamatcsökkentésről döntött a kisvállalatok és a mezőgazdasági szektor számára.
Bulgária és Horvátország bejelentette, hogy még idén csatlakoznak az ERM2-höz, és már 2023-ban bevezetnék az eurót, az EKB pedig ehhez zöld utat adott. A közös pénz átvételének sok feltétele van az árfolyamstabilitás mellett, amelynek a két ország nagyészt megfelel, így jó esélyekkel fordulnak rá a kétéves "próbaidőre", de a koronavírus sok bizonytalanságot hozott. Az euróövezetnek azonban pozitív üzenet ez, az eddig kimaradó tagállamokra - köztük Magyarországra - pedig nyomást helyezhet az esetleges bolgár és horvát csatlakozás.
A forint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris lazítása miatt került kéthónapos mélypontra a Portfolio által megkérdezett közgazdászok szerint. A többség úgy véli, hogy hamarosan stabilizálódhat az árfolyam, azonban sokat segítene az egyértelmű jegybanki kommunikáció. Az elemzők nem számítanak arra, hogy a következő időszakban a forint jelentősen erősödne az euróval szemben, ehhez a nemzetközi hangulat jelentős javulására vagy az MNB monetáris politikájának szigorítására lenne szükség. Egyes vélemények szerint az alacsonnyá váló kamatszint miatt a következő időszakot érdemi volatilitás jellemezheti, hosszú távon pedig a forint tovább gyengülhet.
Éppen két éve írtuk meg, hogy a 320 az új 310. Tavaly már a 330 volt az új 320. Akkor szoktuk megírni ezeket a cikkeket, amikor a forint gyengébb szinten stabilizálódik, miközben kevés az esély az érdemi felértékelődésre. Most – húsz forintot ugorva – jöhet a 350 az új 330!
Cikkemben a Portfolio 2020. június 8-án megjelent, Magyarországnak már a válság kezdetén üres volt a fegyvertára című írására reagálok. A cikk a tágabb kontextusból kiragadva, több helyen tévesen vagy hiányosan értékeli a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáját. Nem tesz említést a jegybank több korábbi és a koronavírus válság alatt meghozott intézkedéséről sem, amelyek bemutatása elengedhetetlen a jelenlegi helyzet objektív értékeléséhez. Alábbiakban arra kívánok rávilágítani, hogy az eredeti cikk címében szereplő állítással szemben: volt és jelenleg is van bőven puskapor az MNB fegyvertárában és a hazai monetáris politika kellő mozgástérrel rendelkezik a jelenlegi válság kezelésére.
A várakozásokkal ellentétben változtatott főbb kondícióján a jegybank: így az alapkamat 15 bázisponttal kisebb, 0,75% lett. A kamatfolyosó két szélét jelentő egynapos betéti és hitel kamatláb maradt -0,05, illetve 1,85%.
A nyár folyamán a 340-es szint alá erősödhet aforint az euróval szemben - írja friss elemzésében az UniCredit Bank, melynek elemzői többek között a jegybanki vezetők utalásaira hagyatkoznak. A magyar deviza azonban az év hátralévő részében gyengülhet, ahogy a koronavírus-válság hatására Magyarország külső egyensúlyi pozíciója romlik. A bank szakértői úgy gondolják, hogy ez a Magyar Nemzeti Bankot akár szigorításra is késztetheti. Ezt ellensúlyozandó a mennyiségi lazítás (QE, állampapírvásárlási program) is újraindulhat, annál is inkább, mert a bank szerint a gazdasági visszaesés nagyobb lesz a vártnál, és az újabb ösztönzőcsomagokhoz kötvénykibocsátásra lehet szükség. Az MNB pedig nem fogja hagyni elszállni a hosszú lejáratú állampapírhozamokat.
Nemzetbiztonsági okokra hivatkoznak.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Ezt korábban még nem próbálták.
Egyre feljebb az amerikai indexek.
Hamarosan jöhet a szignó.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
Eljött a kicsik ideje.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
