Rendkívül mozgalmas hét előtt állunk, számos fontos adat érkezik a magyar gazdaságból. Megismerjük a júniusi infláció alakulását, megtudjuk, az áprilisi visszaesés után magára talált-e a kiskereskedelem, de jön adat a turizmusról és a külkereskedelemről is. A világban is történnek fontos események, a Bizottság közzéteszi a növekedési várakozásait, de a német ipari teljesítményről is érkeznek adatok.
Az amerikai monetáris politika csak készül a hozamgörbe kontrolljára, vagy már réges-régóta műveli? - teszi fel a kérdést írásában Kovács Krisztián, a Concorde Értékpapír Zrt. üzletfejlesztésért és stratégiai tervezésért felelős igazgatója. A kérdésre a válasz az utóbbi, vagyis a kontrollált hozamgörbe már régen valósággá vált.
Egy hónap után újra lazította a monetáris kondíciókat a People Bank of China (PBoC). A jegybak célzott kamatcsökkentésről döntött a kisvállalatok és a mezőgazdasági szektor számára.
Bulgária és Horvátország bejelentette, hogy még idén csatlakoznak az ERM2-höz, és már 2023-ban bevezetnék az eurót, az EKB pedig ehhez zöld utat adott. A közös pénz átvételének sok feltétele van az árfolyamstabilitás mellett, amelynek a két ország nagyészt megfelel, így jó esélyekkel fordulnak rá a kétéves "próbaidőre", de a koronavírus sok bizonytalanságot hozott. Az euróövezetnek azonban pozitív üzenet ez, az eddig kimaradó tagállamokra - köztük Magyarországra - pedig nyomást helyezhet az esetleges bolgár és horvát csatlakozás.
A forint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris lazítása miatt került kéthónapos mélypontra a Portfolio által megkérdezett közgazdászok szerint. A többség úgy véli, hogy hamarosan stabilizálódhat az árfolyam, azonban sokat segítene az egyértelmű jegybanki kommunikáció. Az elemzők nem számítanak arra, hogy a következő időszakban a forint jelentősen erősödne az euróval szemben, ehhez a nemzetközi hangulat jelentős javulására vagy az MNB monetáris politikájának szigorítására lenne szükség. Egyes vélemények szerint az alacsonnyá váló kamatszint miatt a következő időszakot érdemi volatilitás jellemezheti, hosszú távon pedig a forint tovább gyengülhet.
Éppen két éve írtuk meg, hogy a 320 az új 310. Tavaly már a 330 volt az új 320. Akkor szoktuk megírni ezeket a cikkeket, amikor a forint gyengébb szinten stabilizálódik, miközben kevés az esély az érdemi felértékelődésre. Most – húsz forintot ugorva – jöhet a 350 az új 330!
Cikkemben a Portfolio 2020. június 8-án megjelent, Magyarországnak már a válság kezdetén üres volt a fegyvertára című írására reagálok. A cikk a tágabb kontextusból kiragadva, több helyen tévesen vagy hiányosan értékeli a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáját. Nem tesz említést a jegybank több korábbi és a koronavírus válság alatt meghozott intézkedéséről sem, amelyek bemutatása elengedhetetlen a jelenlegi helyzet objektív értékeléséhez. Alábbiakban arra kívánok rávilágítani, hogy az eredeti cikk címében szereplő állítással szemben: volt és jelenleg is van bőven puskapor az MNB fegyvertárában és a hazai monetáris politika kellő mozgástérrel rendelkezik a jelenlegi válság kezelésére.
A várakozásokkal ellentétben változtatott főbb kondícióján a jegybank: így az alapkamat 15 bázisponttal kisebb, 0,75% lett. A kamatfolyosó két szélét jelentő egynapos betéti és hitel kamatláb maradt -0,05, illetve 1,85%.
A nyár folyamán a 340-es szint alá erősödhet aforint az euróval szemben - írja friss elemzésében az UniCredit Bank, melynek elemzői többek között a jegybanki vezetők utalásaira hagyatkoznak. A magyar deviza azonban az év hátralévő részében gyengülhet, ahogy a koronavírus-válság hatására Magyarország külső egyensúlyi pozíciója romlik. A bank szakértői úgy gondolják, hogy ez a Magyar Nemzeti Bankot akár szigorításra is késztetheti. Ezt ellensúlyozandó a mennyiségi lazítás (QE, állampapírvásárlási program) is újraindulhat, annál is inkább, mert a bank szerint a gazdasági visszaesés nagyobb lesz a vártnál, és az újabb ösztönzőcsomagokhoz kötvénykibocsátásra lehet szükség. Az MNB pedig nem fogja hagyni elszállni a hosszú lejáratú állampapírhozamokat.
Matolcsy György jegybankelnök szerint az euró nem váltotta be a hozzá fűzött várakozásáokat, nem tudott a dollár kihívójává válni - mondta egy interjúban. A jelenlegi euróövezet nem alkalmas a felmerült problémák megoldására, ezért Matolcsy szerint a közösség átalakulhat a jövőben - három utat is felvázolt, egyik sem a jelenlegi EU megerősödését vetíti előre. A kétsebességes Európában ugyan szorosabban integrálódhatnak a magországok, de a legtöbb tagállam csak lazán kapcsolódni a közösséghez.
Surányi György március 25-én e helyütt közzétett válságkezelési-javaslatával bő két hónapja folyó diskurzus vette kezdetét, melyben, ha nem is kizárólagosan, de különös hangsúllyal került szóba az úgynevezett helikopterpénz, mint olyan gazdaságpolitikai eszköz, mely egyszerre lehet képes a koronavírus-járvány miatt erőteljesen lefékeződött gazdaság élénkítésére és a lefékeződés okozta szociális problémák enyhítésére. Hogy valójában mi is az a helikopterpénz és mibe kerül – többen tévesen úgy gondolták, hogy semmibe –, azt Dedák István május 29-i írásában igen meggyőzően tisztázta (a helikopterpénz „egy monetáris expanzióval kísért keynesi típusú fiskális élénkítés”; „a konszolidált költségvetés szintjén jelentkező kamatkiadás növekedése helikopterpénz … illetve jegybanki kötvényvásárlás esetén pontosan ugyanakkora.”) Ennek ellenére úgy gondolom – elsősorban azért, mert az erről szóló diskurzus sajnálatosan átpolitizálódott –, hogy érdemes még beszélni róla.
Sokfelé olvashatunk mostanában a helikopterpénzről, elsősorban mint a koronavírus által okozott súlyos gazdasági válság elleni harc lehetséges eszközeként. De akkor is előjön, amikor jellemezni akarjuk az amerikai kormány háztartásoknak juttatott csekkjeit, vagy az angol jegybank Ways and Means programját. Ebben az írásban néhány alapvető dolgot szeretnék tisztázni a helikopterpénzzel kapcsolatban, valamint elmagyarázni a hasonlóságokat és a különbségeket a helikopterpénz és a mennyiségi lazítás (QE az angol rövidítés szerint). Emellett szintén megvitatok stratégiákat, amik számításba jöhetnek a jegybankok számára a jelenlegi helyzetben.
Magyarország a gázpedált nyomta az elmúlt években, hogy visszaépítse a világgazdasági válság során elveszített növekedéséi képességet. Sejthető volt, hogy ez egy kockázatos út, a koronavírus-válságban pedig már az is kezd látszani, hogy mennyire az volt. Milyen helyzetben várta az MNB, a költségvetés, és a vállalatok a válságot? Mi a legjobb útja a kárenyhítésnek?
Pénteken derült ki, hogy Nagy Máron eddigi MNB-alelnök pozícióját Virág Barnabás jelenlegi ügyvezető igazgató veszi át. Ezzel pedig ő lesz a monetáris politikáról döntő Monetáris Tanács kilencedik tagja is.
A 2008-as válság kezelése során alkalmazott nemkonvencionális monetáris politikai lépések világszerte a jegybanki mérlegek jelentős növekedésével jártak. Magyarországon a válság kezdeti fázisában felduzzadó jegybanki mérleg azonban 2015-től úgy szűkült, hogy közben a jegybank elsődleges mandátuma veszélyeztetése nélkül, célzott programokkal járult hozzá a külső sérülékenység csökkenéséhez, a gazdasági aktivitás és a hitelezés élénküléséhez. További kedvező tényező, hogy az utóbbi években a jegybanki eszköztár átalakításával párhuzamosan a mérleg szerkezete is megváltozott: a kamatozó források csökkenésével a forrásoldali tételek kamatérzékenysége is mérséklődött. Az elmúlt évek kedvező folyamatainak köszönhetően a koronavírus által okozott gazdasági kihívás a jegybankot egy olyan időszakban érte, amikor a szűk és kedvező szerkezetű jegybankmérleg miatt jelentős mozgástérrel rendelkezik a negatív gazdasági hatások tompítására. A mérlegfőösszeg emelkedése nem jelenti automatikusan a kamatkiadás emelkedését: az eredményhatás az eszköz és a finanszírozásához szükséges forrás kamatának különbözetéből adódik, és programonként eltérő. Az új jegybanki programok elindításából eredően kismértékben növekszik az MNB kamatkockázata, ugyanakkor – a kamatozó források alacsony arányának köszönhetően – továbbra is mérsékelt maradhat, amelyre fedezetet jelent az utóbbi évek eredményéből felhalmozott eredménytartalék. Az MNB jelentős mértékű tartalékai fedezetet jelentenek a monetáris politika vitelével kapcsolatosan felmerülő kockázatokra. Az alábbiakban az MNB munkatársainak írását közöljük.
Májusban hatalmas rali bontakozott ki az ezüst piacán, mely egyrészt nemesfém jellegének köszönhető, másrészt a gazdaságok fokozatos újraindításának. Az arany árfolyamához képest továbbra is rendkívül olcsó az ezüst, és amennyiben a 2008-as válságból indulunk ki, bőven van tér még a szürke nemesfém árfolyamemelkedése előtt.
A koronavírus járvány miatt kialakult gazdasági kihívások a jegybankokat világszinten beavatkozásra késztették, ami ismét a mérlegükre irányította a figyelmet. Az új évezredben a jegybankok először a 2008-2009-es válság következményeinek kezelése során szembesültek a hagyományos monetáris politikai eszközök korlátaival, amelyet követően nemkonvencionális eszközök alkalmazásába kezdtek (eszközvásárlások, devizapiaci intervenciók), ami a jegybankmérlegek felduzzadásához vezetett. A válság kezdeti fázisát követően az MNB azonban úgy tudta fenntartani a laza monetáris kondíciókat, hogy intézkedéseinek egy része (önfinanszírozás és forintosítás) egyaránt támogatta az ország külső sérülékenységének mérséklődését és a jegybankmérleg zsugorodását.
Napjainkban a világ közgazdászai sokat vitatkoznak az úgynevezett – Milton Friedman magyar származású Nobel-díjas amerikai közgazdász egy gondolatkísérletéből származó – „helikopter-pénzről”. A koronavírus-válsággal csökkennek az állami bevételek, ugyanakkor elkerülhetetlen a kiadások növelése, ezzel növekednek az állami deficitek. Ezeket hitelfölvétellel, tehát az államadósság növelésével szokták fedezni, de a magas – a legtöbb országban az egy évtizeddel ezelőtti pénzügyi és gazdasági válságban alaposan megnövekedett és például az EU-tagországok átlagában a GDP 92 százalékára rúgó – államadósságok alternatív megoldások keresésére sarkallnak. Ilyen alternatívaként merül föl a helikopterpénz, amelyet a központi bank teremtene a semmiből az állami deficit fedezésére. A Portfolio-n megjelent cikkében Bihari Péter éppen ezt – mint szerinte az államadósságot nem növelő megoldást – javasolja. Ugyanitt másnap megjelent írásukban Lehmann Kristóf és Vonnák Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatói vitatják Bihari nézetét, hangsúlyozva, hogy a helikopterpénz megteremtése és kormánynak való átadása igenis államadósságot (államadósság-növekedést) jelentene.
A jelenlegi piaci környezetben az aktívan kezelt abszolút hozamú alapok jelentősége felértékelődhet, hiszen a koronavírus-krízis elhúzódó bizonytalanságot jelent a tőzsdék számára, ezért fokozott óvatosság indokolt a részvénybefektetések terén. A következő időszakban folytatódhat a hazai fizetőeszköz mérsékelt, trendszerű gyengülése, mindez jól jöhet a megtépázott hazai turisztikai szektornak. Andreskó Máriával és Pál Rolanddal, a Generali Triumph Abszolút Hozamú Származtatott befektetési alap portfólió menedzsereivel beszélgettünk a tőkepiaci kilátásokról, befektetési stratégiájukról.
Kína központi bankja vasárnap jelentette be, hogy további anticiklikus intézkedéseket fog hozni a koronavírus hatásainak ellensúlyozására, és rugalmasabbá teszi a monetáris politikai kondíciókat – írja a Reuters.
Kis pluszban zártak az indexek.
Háromnapos gyász jön Ausztriában.
Holnap tehetnek javaslatot.
Emelkednek is rá a tőzsdék.
Már csak 3-6 hónap a lemaradás.
Régi tabut döntött le a kormány.
Faraga Gáborral, a Colonnade Biztosító Vállalati Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
